A vízügyi adatok szerint a Balaton átlagos vízszintje október első hetében 66 centiméter volt, míg szeptember közepén még 71 centiméter körül mozgott.
Ez azt jelenti, hogy alig két hét alatt 5 centimétert veszített a tó a vízszintjéből – egy olyan időszakban, amikor a természetes utánpótlás minimális.
A nyári hónapokban még 99 centimétert mértek, ami már akkor is az átlagosnál alacsonyabbnak számított. Azóta viszont a tartósan száraz, szeles időjárás miatt a tó folyamatosan apad. A jelenlegi érték már messze elmarad a vízügyi hatóság által ideálisnak tartott 120 centiméter körüli szinttől.
A szakértők szerint több tényező is közrejátszik abban, hogy a tó vízszintje ilyen drámaian lecsökkent:
Aszály és csapadékhiány
Az idei ősz eddig szinte csapadékmentes volt, a nyár pedig hőhullámokkal és elhúzódó száraz időszakokkal telt.
A Balaton fő utánpótlását adó Zala folyó vízhozama is jelentősen visszaesett, így kevesebb víz érkezik a tóba.
Erős párolgás
A sekély vízfelület miatt a Balaton rendkívül érzékeny a hőmérsékletre és a szélre.
A meleg napokon a párolgás akár napi egy centimétert is elvihet a tó vízszintjéből.
Klímaváltozás és vízgazdálkodás
A hosszabb, forróbb nyarak és a kiszámíthatatlan csapadékeloszlás egyre gyakoribbá teszik a szélsőséges vízszinteket.
Emellett a Sió-zsilip nyitása és zárása is befolyásolja a vízállást, bár jelenleg vízleeresztés nincs, minden cseppet igyekeznek bent tartani a tóban.
Az alacsony vízállás nemcsak látványos, hanem kézzelfogható következményekkel is jár:
Kikötők és hajózás: több balatoni kikötőben már nehezebb a hajók be- és kihajózása, néhány helyen a sekély víz miatt a hajóforgalmat is korlátozni kellett.
Ökológiai hatások: az alacsony vízszint miatt melegebb a tó fenékrétege, könnyebben felszabadulnak a tápanyagok, ami az algásodást és az oxigénhiányt is befolyásolhatja.
Turizmus: bár a szezon már véget ért, a következő nyárra nézve komoly kérdés, hogy a vízszint tavaszra visszaemelkedik-e.
A szakemberek szerint a Balaton „eltűnésétől” nem kell tartani, de a helyzet figyelmeztető.
A tó vízgyűjtő területének jobb kezelése, a csapadék visszatartása és a vízpótlási lehetőségek újragondolása elkerülhetetlenné válhat a jövőben.
Felmerül időről időre a vízpótlás kérdése is – például a Rábából vagy a Dunából –, ám ez rendkívül költséges és környezetvédelmi kockázatokkal járó megoldás lenne.
A vízügy szerint egyelőre abban bíznak, hogy az őszi esők és a téli csapadék lassan pótolják a hiányt.
Addig azonban marad a szokatlan látvány: a Balaton partján a homokpadok és száraz nádasok között egyre több helyen sétálni lehet ott, ahol nyáron még hullámzott a víz.