Május elsejétől a sebességellenőrzéssel érintett jármű esetében a jogilag elfogadott sebesség az az érték, amelyet a hitelesített sebességmérő mért.

A rendőrségnek nincs lehetősége ettől – és az egyes esetekben ezzel járó esetleges felelősségre vonástól sem – eltekinteni.

Az elmúlt években a rendőrség által használt eszközök oly mértékű technikai fejlődésen mentek keresztül, amely mára már nem indokolja a korábban alkalmazott „tűréshatárt” a sebességellenőrzések során. Ezt a bírói gyakorlat is egyértelműen alátámasztja. A korábbi gyakorlatot a több tíz évvel ezelőtt használt eszközök esetleges mérési pontatlanságai miatt alkalmazta a rendőrség, hiszen azok esetében – pl. kézből üzemeltetve – előfordulhatott olyan mértékű eltérés, ami ezt indokolta.

Nem lesz érezhető változás.

Tulajdonképpen egy technikai, a mérési eljárásban történt változásról beszélünk, amely a szabályosan közlekedő autósok életében nem okoz változást. A jogszabályok – így a sebességkorlátozás – betartása nem lehetőség, hanem mindenki számára kötelező. Nem érdemes kockáztatni!

A hentesnél vagy a boltban sem vonjuk kétségbe az áru súlyát.

El kell oszlatni a korábbi tévhiteket: más eszközökhöz hasonlóan a sebességmérőknek sem volt soha „mérési hibahatáruk”. Ez csupán a mérésügyi hatóság által meghatározott követelmény volt.*

*Apróbetűs rész: a mérésügyi törvény szerint a hitelesített mérőeszközt – az ellenkező bizonyításáig – úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája. Napjainkban a sebességmérők hitelesítési jegyzőkönyvében már nem is adják meg a hitelesítési hibahatárt.

Akkor mégis mire számíthat az autós?

Ahogy már írtuk: a szabályosan közlekedőkre nézve nincs változás. De valóban igaz, hogy májustól akár 1 km/óra mért sebességtúllépés is szankcionálható. Ha a járművezetőt sebességtúllépés miatt megállítják, az intézkedő rendőr dönti el, hogy helyszíni bírságot alkalmaz, vagy szabálysértési feljelentést tesz. Ha úgy ítéli meg, hogy a figyelmeztetés is kiváltja a járművezetőnél a kellő hatást, akkor ezt is alkalmazhatja. Az új gyakorlat bevezetését követő időszak, egy úgynevezett türelmi időszak lesz, amelynek során a rendőrök, a megállítást követően elsősorban a járművezetők figyelmét hívják majd fel a lehetséges jogkövetkezményekre.

Közigazgatási eljárás határa.

Ha a sebeségtúllépés mértéke akkora, hogy közigazgatási eljárás indítása szükséges (ez 50 km/óra sebességhatárig 10 km/órát, 100 km/óra sebességhatárig 15 km/órát jelent, 100 fölött pedig 20 km/órát), akkor – ahogyan az eddig is volt – nincs mérlegelési lehetőség a szankciók kapcsán. Ekkor a jogszabályban meghatározott mértékű bírságot kell kiszabni.

Két egyszerű példa:

Valakit lakott területen belül 52 km/órás sebességgel bemérnek: Május elseje előtt az 52 km/óra mért értékből levontunk 3 km/óra hibahatárt, így a kapott 49 km/óra megállapított sebesség alapján nem követett el szabálysértést a járművezető és nem is intézkedtünk. Ma – ennél a példánál maradva – a mért sebességen nem változtatunk, ezért a járművezetővel szemben szabálysértés miatt intézked(het)ünk.

Valaki autópályán 130 km/órás megengedett sebességnél 151 km/órával fut bele a „traffipaxba”: A 151 km/óra sebesség esetén május előtt levontunk 3%-ot, igy a megállapított sebesség 146.5 km/óra lett. Ez a túllépés (ha nem történt megállítás) korábban nem volt szankcionálható. Májustól viszont a 151 km/óra sebességet nem csökkentjük 3%-kal, így ez a gyorshajtás már megállítás nélkül is az objektív felelősség alapján bírságolandó. ( 30.000.- Ft)

Fontos, hogy a május elseje előtti jogsértéseknél a korábbi gyakorlat szerint kell eljárni, senkit sem érhet emiatt hátrány!

Csal-e az autók órája?

A járművek sebességmérője nem csal. Ha mégis van minimális eltérés, az mindig „felfelé” tapasztalható, vagyis kicsivel többet mutat az óra, mint a valós sebesség. A járművezető ezt egy okostelefonnal könnyedén ellenőrizheti.