Április 1-jén kezdetét vette a viharjelzési szezon.

Magyarországon a viharjelzőrendszert a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság működteti, a jelzés kiadásáért pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Siófoki Viharjelző Obszervatóriuma felel.

A viharjelzés nagyobb tavainkon, így a Balatonon, a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tavon működik. A Balaton Közép-Európa legnagyobb állóvize, így idegenforgalmi szempontból és méretéből adódóan is kiemelt jelentőséggel bír.

A katasztrófavédelem a Balatonon 37 part menti és 3 tóközepi viharjelzőlámpát működtet. Ezek kiegészülnek 15 mobil viharjelzőlámpával, amelyek a strandokon kapnak helyet. A Balatonon tehát összesen 55 viharjelzőlámpa van. Ennek köszönhetően egy adott pontról legalább hármat is lehet látni.

A Velencei-tónál 4, a Tisza-tónál 5, a Fertő-tónál pedig 11 viharjelzőlámpa van, ebből egy működik a magyar oldalon.

Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a tóközepi viharjelzők még hatékonyabban figyelmeztetnek, mert speciális stégeken, platformokon kaptak helyet. Nagyobb napelemekkel vannak ellátva, üzembiztosabb a működésük, bővült az akkumulátor-kapacitásuk, így akkor is megfelelően működnek, amikor tartósan nem süt a nap.

A lakosság nemcsak a tóparton, hanem elektronikus módon is tájékozódhat a viharjelzés aktuális állapotáról. Az mind a négy vízterület esetében figyelemmel követhető a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu), az OMSZ (www.met.hu), valamint az RSOE (www.rsoe.hu) honlapján.

A honlapok mellett érdemes használni az iOS és Android platformra is letölthető ingyenes TAVIHAR alkalmazást, amely automatikus üzenetekben értesíti az állampolgárokat a kiválasztott vízterületet érintő, a viharjelzés állapotában beállt változásokról, így a viharjelzési fokozat kiadásáról vagy annak visszavonásáról.