100 millió tonna műanyag termelődik évente, amiből 10 millió tonna az óceánban végzi. Az óceáni áramlatoknak köszönhetően ezek a hulladékok egy pontban tömörülnek össze, az áramlatok találkozásánál. 

Földünkön több ilyen úszó szeméttelep is megtalálható. A legismertebb a Csendes-óceán északi  áramlatainak fogságában kering, Hawaii és Kalifornia között. Az áramlatok a tengeri szennyeződéseket Észak-Amerika és Japán partjairól, valamint a Csendes-óceán északi részéről gyűjtötték össze, mérete 700 ezer km² és 15 millió km² közötti. Ez a szemétsziget a Csendes-óceán területének 0,41% - 8,1%-a, a legoptimistább becslés esetén is Magyarország területének több mint a hétszerese!A hulladékszigeteket alkotó szemét 80%-a a szárazföldről származik és 20%-a hajókról. Összetétele alapján található benne üveg, alumínium doboz, orvosi hulladék, de legnagyobb részben, azaz 90%-ban műanyag, aminek egy része vizes flakonok, kupakok, műanyagpoharak és halász hálók, nagy része pedig a műanyaggyártás melléktermékeként keletkezett un. műanyag pellet.

Az úszó hulladék telepről ne csak egy lebegő sziget jusson az eszünkbe, hiszen gyakran kis méretű műanyagból, mikro nagyságú műanyagokból és kémiai iszapból tevődik össze, ami szabad szemmel nem is látható. Sőt mérete és sűrűsége ellenére még szatellitről sem látható.

Tudatosabbnak kell lennünk és kevesebb szemetet termelnünk. Követendő példa lehet a zéró hulladék mozgalom, ami a hulladék termelést háztartásokban nullára kívánja csökkenteni. De ha már hulladék keletkezik, akkor azt próbáljuk meg hasznosítani és újrafelhasználni.