Május 15-ig újabb öt – autóbuszra kerülő – kaposvári arcképről dönthetnek a város polgárai a kaposvardont.hu oldalon, és végre talán egy hölgy arcképe is felkerül a buszok oldalára.

A negyedik szavazás szereplői:

Krasznai Lajost (1925–1992), a Táncsics Mihály Gimnázium nagy tudású magyartanárát, aki legendásan szerette a finn kultúrát, Kosztolányit és a labdarúgást, keresztény hitéről is ismerték.

Donner János (1824–1879) serfőzőmester 1857-ben házat és sörfőzdét épített, majd kocsmát nyitott a Kapos folyótól délre, ezzel megindítva az utóbb róla elnevezett városrész fejlődését.

Mathesz Imre (1937–2010) 1973-ban lett a Kaposvári Rákóczi labdarúgócsapatának edzője. Két év múlva az ő irányításával jutott fel az együttes az első osztályba.

Merész László (1915–1997) kaposvári születésű zászlóst előléptették és kitüntették, miután a keleti fronton három páncélgépkocsival meghiúsította egy szovjet lövészhadtest kitörését.

Gönczi Ferenc (1861–1948) néprajzkutató az 1920-as évektől haláláig vezette a kaposvári múzeumot. Jórészt neki köszönhető a szakgyűjtemények kialakítása.

Juan Gyenes (1912–1995) fotóművész Kaposvárról indulva jutott el a világhírig. Madridban telepedett le, a spanyol királyi család hivatalos fotósa volt.

Bódi László (1965–2013), a „Cipő” néven is ismert ungvári születésű énekes alapító tagja volt a Kaposvárhoz erős szálakkal kötődő Republic együttesnek.

Nagy Imre (1896–1958) az 1956-os forradalom napjaiban lett újra miniszterelnök. A kádári vezetés a behódolásra nem hajlandó kaposvári születésű politikust kivégeztette.

Szalay Fruzsina (1864–1926) költő Kisfaludy Atala, az első kaposvári költőnő lánya volt. Sok versében szólalt meg újszerű hangon, lírája a századvégi irodalom élvonalába tartozik.

Zákányi Zsolt (1925–2007) tanár és karnagy 1958-tól a későbbi Tóth Lajos Általános Iskola énekkarát, 1964-től a kaposvári Vikár kórust vezette. 1990-ben díszpolgári címet kapott.