Október elejére a Balaton vízállása mindössze 66 centiméterre csökkent, ami az elmúlt évek egyik legalacsonyabb értéke.

A tó partjain már több helyen szárazra kerültek a nádasok, sekély öblök tűntek el, és a déli parton sétálva sok helyen a meder is kilátszik. A látvány aggasztó, de a háttér ennél összetettebb.

Folyamatos apadás, egyre aggasztóbb számok

A vízügyi adatok szerint a Balaton átlagos vízszintje október első hetében 66 centiméter volt, míg szeptember közepén még 71 centiméter körül mozgott.
Ez azt jelenti, hogy alig két hét alatt 5 centimétert veszített a tó a vízszintjéből – egy olyan időszakban, amikor a természetes utánpótlás minimális.

A nyári hónapokban még 99 centimétert mértek, ami már akkor is az átlagosnál alacsonyabbnak számított. Azóta viszont a tartósan száraz, szeles időjárás miatt a tó folyamatosan apad. A jelenlegi érték már messze elmarad a vízügyi hatóság által ideálisnak tartott 120 centiméter körüli szinttől.

Miért ilyen alacsony most a Balaton?

A szakértők szerint több tényező is közrejátszik abban, hogy a tó vízszintje ilyen drámaian lecsökkent:

1. Aszály és csapadékhiány
   Az idei ősz eddig szinte csapadékmentes volt, a nyár pedig hőhullámokkal és elhúzódó száraz időszakokkal telt.
   A Balaton fő utánpótlását adó Zala folyó vízhozama is jelentősen visszaesett, így kevesebb víz érkezik a tóba.

2. Erős párolgás
   A sekély vízfelület miatt a Balaton rendkívül érzékeny a hőmérsékletre és a szélre.
   A meleg napokon a párolgás akár napi egy centimétert is elvihet a tó vízszintjéből.

3. Klímaváltozás és vízgazdálkodás
   A hosszabb, forróbb nyarak és a kiszámíthatatlan csapadékeloszlás egyre gyakoribbá teszik a szélsőséges vízszinteket.
   Emellett a Sió-zsilip nyitása és zárása is befolyásolja a vízállást, bár jelenleg vízleeresztés nincs, minden cseppet igyekeznek bent tartani a tóban.

Hatások a mindennapokra

Az alacsony vízállás nemcsak látványos, hanem kézzelfogható következményekkel is jár:

• Kikötők és hajózás: több balatoni kikötőben már nehezebb a hajók be- és kihajózása, néhány helyen a sekély víz miatt a hajóforgalmat is korlátozni kellett.

• Ökológiai hatások: az alacsony vízszint miatt melegebb a tó fenékrétege, könnyebben felszabadulnak a tápanyagok, ami az algásodást és az oxigénhiányt is befolyásolhatja.

• Turizmus: bár a szezon már véget ért, a következő nyárra nézve komoly kérdés, hogy a vízszint tavaszra visszaemelkedik-e.

Mit lehet tenni?

A szakemberek szerint a Balaton „eltűnésétől” nem kell tartani, de a helyzet figyelmeztető.
A tó vízgyűjtő területének jobb kezelése, a csapadék visszatartása és a vízpótlási lehetőségek újragondolása elkerülhetetlenné válhat a jövőben.

Felmerül időről időre a vízpótlás kérdése is – például a Rábából vagy a Dunából –, ám ez rendkívül költséges és környezetvédelmi kockázatokkal járó megoldás lenne.

 A vízügy szerint egyelőre abban bíznak, hogy az őszi esők és a téli csapadék lassan pótolják a hiányt.

Addig azonban marad a szokatlan látvány: a Balaton partján a homokpadok és száraz nádasok között egyre több helyen sétálni lehet ott, ahol nyáron még hullámzott a víz.