Április elseje és október vége között üzemel a viharjelzőrendszer a nagyobb magyarországi tavakon.

A katasztrófavédelem a Balatonon, a Velencei- és a Tisza-tavon működtet viharjelző állomásokat. A Fertő-tavi viharjelző-pontok közül egy van magyar oldalon, ez jelenleg felújítás miatt nem üzemel. A viharjelzőrendszer évről évre százezrek kikapcsolódását teszi biztonságosabbá.

A viharjelzőpontok villogó sárga fényjelzéssel jelzik, ha erős szélre, viharra kell számítani. A szél erősségétől függ, hogy milyen viharjelzést ad a rendszer. 

Ha nincs viharjelzés, nem működnek a lámpák.

Elsőfokú viharjelzés esetén percenként 45 felvillanás jelzi a veszélyt. Ilyenkor csak a parttól számított 500 méteren belül szabad a vízben tartózkodni.

Másodfokú viharjelzés esetén a lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor tilos a vízben tartózkodni.

Ha a várható szélerősség 40 kilométer/óránál erősebb, de 60 kilométer/óránál gyengébb, elsőfokú viharjelzést adnak ki. A másodfokú viharjelzések a viharos, 60 kilométer/óránál erősebb széllökésre figyelmeztetnek. A jelzés a legelső erős széllökés előtt legalább 30 perccel látható.

A katasztrófavédelem a Balatonon 36 part menti és három tóközepi viharjelzőlámpát működtet. Ezek kiegészülnek 15 mobil viharjelzőlámpával, amelyek a strandokon kapnak helyet. A Balatonon tehát összesen 55 viharjelzőlámpa van. Ennek köszönhetően egyadott pontról legalább hármatis lehet látni.

A Velencei-tónál 4, a Tisza-tónál 5, a Fertő-tónál pedig 11 viharjelzőlámpa van, ebből egy van a magyar oldalon.

Nemcsak tóparton, hanem online is lehet tájékozódni a viharjelzés aktuális állapotáról. A rendszer nyomon követhető a katasztrófavédelem honlapján, valamint a TAVIHAR alkalmazáson.

A balesetek megelőzése érdekében érdemes komolyan venni a viharjelzéseket. Vihar idején ne csak a nagyobb tavaknál mellőzzük a fürdőzést. Ha villámlik, ne tartózkodjunk tóban, folyóban, medencében, hanem keressünk menedéket egy közeli épületben.

Fotó: Szőke Péter BM OKF