Az NMHH friss kutatása szerint az elmúlt évtizedben radikálisan átalakultak a magyarok internetezési szokásai, különösen a koronavírus-járvány éveiben felgyorsult digitalizáció hatására.

A mobiltelefon vált az internetezés elsődleges eszközévé, a közösségi média szerepe tovább erősödött, és az online vásárlás minden korosztályban elterjedtté vált.

Mobilinternet és internetezési szokások

2014-ben a többség még asztali számítógépen böngészte az internetet, míg 2024-re már tízből nyolc ember használja erre az okostelefonját is. A mobilinternet jelentősége is növekedett: a megkérdezettek 45%-a szerint annak hiánya elviselhetetlen lenne, ami 6%-os növekedést jelent 2020-hoz képest. Egy átlagos magyar naponta három órát internetezik, és az emberek harmada ezt tartja a kedvenc időtöltésének.

Közösségi média és informálódás

A közösségi média egyre nagyobb szerepet játszik a kapcsolattartásban: tíz éve még csak másfélszer annyian tartották fontosnak, mint akik nem, míg tavaly már négyszer annyian. Az emberek egyre inkább figyelnek online megjelenésükre is: míg 2014-ben csak a válaszadók harmada törődött tudatosan közösségi profilja kinézetével, 2024-ben már a felük.

Az internet az informálódás fő eszközévé vált: míg tíz éve még csak tízből öten tartották elsődleges hírforrásnak, ma már nyolcan. Érdekesség, hogy a járvány előtti időszakban az online hírfogyasztás folyamatosan nőtt, de a pandémia éveiben megnőtt a hagyományos médiumok – televízió, rádió – szerepe, mivel ezek megbízhatóbbnak bizonyultak a válsághelyzetben.

Online vásárlás és szabadidős tevékenységek

A járvány hatására az online vásárlás is robbanásszerűen elterjedt. Minden korosztály egyre nagyobb arányban szerzett tapasztalatot az e-kereskedelemben, ami hozzájárult a webáruházak népszerűségéhez.

A pandémia alatt jelentősen csökkent a sportolásra és kulturális programokra fordított idő, de 2024-re ezek nagyrészt visszaálltak a korábbi szintre. A magyarok több mint negyede ismét rendszeresen jár színházba vagy kiállításokra, és a koncertek látogatottsága is növekedett. A heti rendszerességgel sportolók aránya szintén közelít a járvány előtti állapothoz.

Stressz és mentális terhelés

Bár a lezárások után az élet visszatért a normális kerékvágásba, a stressz és a kimerültség mértéke növekedett. Az elmúlt tíz évben több mint 10%-kal nőtt azok aránya, akik rendszeresen kimerültnek érzik magukat. Háromból egy ember számolt be stresszes élethelyzetről, míg 2014-ben még többségben voltak azok, akik nem éreztek ilyet.

A huszonévesek a leginkább érintettek: körükben majdnem minden második ember küzd stresszel és aggodalmakkal, míg a 60-75 év közöttiekre jellemzőbb a nyugodtabb életmód.

Tudatos internethasználat fontossága

Az NMHH kutatása arra figyelmeztet, hogy a digitalizáció felgyorsulásával egyre fontosabb a tudatos internethasználat. Az állandó online jelenlét könnyen elhanyagolhatja a személyes kapcsolatokat, ronthatja a mentális jóllétet és negatívan hathat az egészséges életmódra.

A kutatás részletei és Gulyás Benjámin, az NMHH műsorelemző munkatársának összegzése a következő videóban érhető el: https://youtu.be/FrYK4IvyV2E.

MTI