Kaposvár nyerte el az Entente Florale Europe (Európai Virágos Városok és Falvak) 2017-es versenyén a legszebb főtérnek járó különdíjat.

A somogyi megyeszékhely 2016-ban elnyerte a Legvirágosabb Magyar Város címet a nagyvárosok kategóriában. Magyarországot idén ezért Kaposvár, kisvárosként pedig Tihany képviselhette az európai megmérettetésen. A Kossuth tér a díjat elsősorban az épületek és a növényzet összhangjával érdemelhette ki.

A rangos elismerést megelőzően a Kossuth tér 2010-ben hazánkban is megkapta a Legszebb Főtérnek járó díjat, amelyet abban az évben vezettek be. Az elismerést akkor a Virágos Magyarországért Szervező Bizottsága és a Magyar Turizmus Zrt. ítélte oda.

Legutóbb 2004-ben érte nemzetközi elismerés Kaposvárt, akkor a hazai verseny megnyerését követően Európa Legvirágosabb Városa is lett a megyeszékhely, aranyminősítést nyerve. Idén ezüstdiplomát kapott a város. A díjakat a kaposvári delegáció vezetőjeként Borhi Zsombor alpolgármester vehette át pénteki, szlovéniai díjkiosztón.

Története

A kaposvári Belváros a 19. század második felében, illetve a 20. század első évtizedeiben kapta mai formáját. Épületei főként eklektikus stílusúak, vagy a szecesszió jegyeit viselik magukon. A Fő utcát 1987-ben zárták le a járműforgalom elől. A Kossuth teret – a sétálóutca folytatásaként, a környező utcákkal együtt – 2003-ban újították fel. A felújítási munkák keretében díszburkolatokkal, díszes kandeláberekkel, padokkal és a teret átszelő szökőkút-kompozícióval látták el, a járműforgalom elől teljesen elzárták. A környék parkolási gondjait parkolóházak segítik.

A tér déli részén található a Városháza impozáns neoreneszánsz épülete. A Fogadó a Bárányhoz nevű szálló szomszédságában emelt palota a 20. század elején épült. A Kopeczek György és Kertész Róbert tervezőtehetségét dicsérő épületben nemcsak a polgármesteri és a járási hivatalt találjuk meg, hanem néhány műalkotást is. Ilyen például a város díszpolgárainak nevét felsoroló márványtábla, a városcímer, a kaposvári vár épületének festménye, vagy Kossuth Lajos és Deák Ferenc egész alakos portréi, valamint a festett ablakok és a tetővilágító, amely Róth Miksa kiváló üvegfestő keze munkáját dicséri. A Városháza lépcsőházában helyezték el az eredeti Gugyuló Jézus-szobrot is, miután a Csalogány utcai szoborfülkéjéből 2003-ban ellopták és a rendőrség megtalálta.

Székesegyház

A tér északi felén helyezkedik el a Nagyboldogasszony-székesegyház, amely Magyarország egyik legnagyobb temploma, tornya már messziről jól láthatóan magasodik a város fölé. Kaposvár városképének egyik legfontosabb eleme, a Kossuth tér és a város egyik legszebb épülete. A jelenlegi neoromán épület - sorrendben a harmadik templom ezen a helyen - már 1886 óta a város és a katolikus hitközösség egyik jelképe. Közvetlen szomszédságában helyezkedik el a Székesegyházi Plébániahivatal, a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és a Püspöki Palota.

Erzsébet Szálló

A város főtere egykor két neves szállóval is büszkélkedhetett. 1901-ben épült fel a tér délnyugati részén az Erzsébet Szálló, amelyben egykor nemcsak fogadó működött, hanem ott kapott helyet a Forgalmi Adóhivatal és a rendőrség is. Külön érdekessége a díszes saroktorony, a Zsolnay cserepekkel, melyet - formájára utalva viccesen - „bagolyvárnak” is neveztek.

Kapos Hotel

A székesegyházzal szemben egykor - a Pityók vendéglőt és a Fekete Sast követően - a Korona Szálló állt. Az épület az Esterházyak tulajdonában volt, és 1912-ben alakították át. A szép, szecessziós stílusú, kétemeletes szállóról ma már csak a régi fotográfiák tanúskodnak. Helyén az 1960-as évektől a tér stílusától idegen Kapos Hotel fogadja a vendégeket.