1955 őszén különös izgalom lengte be Kaposvárt. A város színházában hetek óta készülődtek egy jeles eseményre: ekkor nyílt meg hivatalosan a Csiky Gergely Színház, a város első állandó színháza.

Hetven éve, ezen a napon, Huszka Jenő Szép juhászné című operettjével tartották a nyitóelőadást, amelyet Sallós Gábor rendezett. A nézőtér zsúfolásig megtelt, a megnyitón Kállai Gyula miniszterhelyettes és Sugár László, a színház első igazgatója mondott ünnepi beszédet. Az 1911 óta álló teátrum ekkor kapott először állandó társulatot – a kaposvári közönség ezzel egy valódi, hivatásos színházi otthont kapott.

A döntés, hogy a színház Csiky Gergely, a 19. század egyik jelentős magyar drámaírója nevét viselje, nem véletlen volt. A korszak kulturális politikája a magyar irodalom klasszikusainak és realista drámaíróinak kívánt emléket állítani, a kaposvári társulat pedig ezzel a névválasztással egyszerre fejezte ki szakmai elkötelezettségét és művészi önazonosságát. A díszelőadás este a város ünnepévé vált: a közönség nem csupán egy előadást látott, hanem egy új korszak születésének is tanúja volt.

A Csiky Gergely Színház neve hamar összeforrt Kaposvárral. Az Állami Csiky Gergely Színház a következő évtizedekben a magyar színházi élet egyik meghatározó műhelyévé vált, ahol olyan alkotók dolgoztak, akik később országos hírnevet hoztak a városnak. A hetvenes–nyolcvanas években már fogalom volt a „kaposvári színház” – bátor, újító és gondolkodtató előadásaival nemcsak Somogyban, hanem az egész országban ismertté vált.

Az 1955. október 15-i megnyitó így nem csupán egy kulturális esemény volt, hanem igazi születésnap: az a nap, amikor Kaposvár színháza végleg helyet kapott a magyar kulturális térképen.