Nárciszünnep lesz Kaposváron a Róma-villában április 1-én. Ennek kapcsán összegyűjtöttünk néhány érdekességet a nárciszokról.

A nárcisz (Narcissus) többféle szimbólumot hordoz. Nyugaton egocentrizmust, önzést, hiúságot jelent, míg Kínában a gazdagság és a szerencse szimbóluma.
A virágzása az új kínai év kezdetén történik, ezért az újjászületés szimbólumává is vált.

 
Nevét egyrészt Narkisszosz mitológiai alakról kapta. Narkisszosz egy nimfa fia volt, akibe sok nimfa beleszeretett, ő viszont mindet elutasította (közöttük volt Ekhó is). Az egyik nimfa azonban nem törődött bele kikosarazásába, s Nemeszisz istennőnek, a bosszúállás istennőjének tett panaszt. Nemeszisz meg is hallgatta és teljesítette a kívánságot. Narkisszosz vadászat közben egy folyó partjára ért, és mivel inni akart, belenézett a folyótükörbe. Ekkor megpillantotta önmagát és azon nyomban magába szeretett. Egész nap ott maradt és hasztalan próbálta magához ölelni tükörképét. Így ugyanazt a kínt élte át, amit a nimfák, amikor nem kaphatták meg. Reggelre Narkisszosz helyén az odasiető nimfák már csak néhány sárga szirmú virágot, nárciszt találtak. A nárcisz azóta is az önimádat jelképe, mivel magának a virágnak a szirma is egy kicsit önmaga felé hajlik.

Van  egy másik eredete is a nárcisz névnek eszerint elnevezését narkotikus (narkoa, görögül bénítani) tulajdonságairól kapta ugyanis minden Narcissus-faj tartalmaz mérgező likorin alkaloidot, elsősorban a hagymájában, de a leveleiben is.

Nárciszt nem illik  vinni vendégségbe, éppen amiatt, mert az önimádat jelképe.

A nárciszok alakban, méretben, színben és virágzási időben meglehetősen változatosak. Színük többnyire fehér vagy különböző árnyalatú sárga. A hibridek között akadnak rózsaszínűek és pirosak is.

A nárciszt már a régi görögök is termesztették és kedvelték; nem annyira szép virágjáért, mint inkább a belőle készíthető, bódítóan illatos olajért.
   
Magyarországon a legnagyobb összefüggő nárciszmező Babócsán található a Basakert elnevezésű területen.