A Figaro házassága az idei évad legfurcsább előadása a Csikyben - a történet a régi, de az elbeszélés módja meglehetősen szokatlan. Galéria: http://kaposvariprogramok.hu/figarogaleria

Olyan mintha  a Lart Pour L'art összekeverték volna egy kis David Lynch-csel, majd ezzel nyakon öntöttek volna egy klasszikus darabot, amely jelen esetben a Figaro házassága. Ha valakinek nem lenne ismerős David Lynch neve ő követte el a Twin Peaks című sorozatot, amelynek képi és hangi eszközei visszaköszönnek a kaposvári teátrum színpadán.

Beumarchais híres vígjátéka, a Figaro házassága egyébként  élesen kritizálja az arisztokráciát,  és a színdarabot a korabeli cenzúra betiltotta Franciaországban, majd Bécsben is. Bár 1778-ban készült mai napig friss és aktuális, mivel egyrészt a szerelemről szól másrészt olyan emberi tulajdonságokra és társadalmi jelenségekre mutat rá, amely a XXI. századi nézőnek nagyon is ismerősek.

A kaposvári előadás nem hagyományos felfogásban interpretálja Beumarchais darabját, sok olyan eszközt használ, amelyek elidegenítik a nézőt a cselekménytől. A szereplők különös, stilizált jelmeze, parókái és sokszor a táncszínházat idéző mozgás csak az egyik eleme annak a sajátos felfogásnak, amellyel Zakariás Zalán a rendező elmeséli nekünk Figaro kalandjait.  De említhetnénk még a történet folyamát megszakító rövid kis epizódokat, amelyben megváltozik a világítás, a zene, a szereplők mozgása, vagy hangja.

Az előadás alatt a színészek végig kapcsolatban állnak a nézőkkel, kibeszélnek a történetből, megszólítják az embereket, folyamatosan interakcióba lépnek a közönséggel..Szerintem a fotós kolléganő sem számított rá, hogy egyszer csak az egyik szereplő leugrik a színpadról, odamegy, hozzáhajol és megkérdi, hogy vajon szereti-e.

A Figaró házasságának kaposvári verziójában folyamatosan történik valami meglepő, valami váratlan, amire senki nem számít. Hol az egyik szereplő közli, hogy neki elege van és lemegy a büfébe egy sörért, hol a két főszereplő tesz fel bohócorrot, és így tovább - nem akarok túl sokat elárulni, ezért nem is mondok többet. A Figaró házasságában, sok a kikacsintás, a poén, a vicc, rengeteg az utalás, a szimbólum, amelynek megfejtése, mind-mind a nézőre vár.

 Az előadás nagy előnye (már akinek előny), hogy folyamatosan bombázza az intellektust, nem hagyja, hogy a közönség elernyedjen a székében és egyszerűen élvezze az előadást, hanem arra készteti, hogy véleményt formáljon, reagáljon, gondolkozzon és természetesen nevessen.

 Az előadás tehát folyamatos  figyelemre késztet, annyi impulzus és inger éri a nézőt, hogy mire lemegy a függöny az ember határozottan  úgy érzi, hogy elfáradt.  Az biztos, hogy a kaposvári produkció egy nagyon sajátos stílusú előadás, amely elrugaszkodik a hagyományos színházi történetmeséléstől, és egy olyan keretbe helyezi a Figaro házasságát, amely új dimenziót ad ennek a 250 éves színdarabnak.